hétfő, szeptember 07, 2009

Ilyen egy évnyitó Waldorféknál :)

sziasztok !

Ma volt a nagy nap :)
Bementünk az iskola udvarára ... szépen gyülekeztünk leendő elsősök
Kedves díszlet fogadott minket , egy virágokkal kirakott kis ösvény ,melynek a végén egy szépséges virágkapu állt.
Egyik tanárnő két kis csengettyű szerű valamit összeütött ... ez volt a jel :)
Az egybegyültek ( szülők ,gyerekek, elkísérő ovisok és a már iskolás gyerekek) elcsendesettek és kezdetét vette az évnyitó.
Két nagylány fuvolázott ,már itt éreztem ,hogy a francért nem tettem be zsepit :P
aztán beszélt egy tanár köszöntötte az újakat :)
Ezután jött az osztálytanító ... és bemutatta az osztályt .
Név szerint hívta a "gyerekeit" :)
Fiam volt az első ... bátran elindult az ösvényen ... nem mondta neki senki ,hogy ott kell menni ,de Ő tudta :)
Megfontolt léptekkel ment végig(rám se nézve ), átlépett a virágkapun, kezet fogott a tanítóval ,átvette a virágját és leült a lépcsőre a kis párnácskára és várta a többieket :)
Nagyon beszédes volt az egész jelenet ,hogy ki hogyan ment végig az úton és hogy lépett át a kapun.
Édesek voltak nagyon .
A végén a tanító megszólalt : - Az Első osztály !
Ekkor mindenki tapsolt, a már iskolások kiabáltak, örvendeztek , ez is olyan megható volt ( most se látom mit írok :P )
Aztán felmentek a mesés osztálytermükbe ,amit mi szülők hoztunk össze nem kevés munkával, de megérte !
Nagyon otthonos , családias lett az egész ,jó bemenni oda :)
nah szóval felmentek a terembe és , hogy ott mi történt ? utólag kiderült :)
mi szülők eközben a másodikosok jóvoltából egy csodás terülj-terülj asztalkámmal múlattuk az időt. Rengeteg egészséges dolog volt ott( mi más is lehetne egy Waldorf közösségben ) , de éééén megtaláltam a kávét :P meg is köszöntem , hogy erre is gondoltak .
Egyszercsak elkezdtek szállingózni a gyerekek és jött a hír ,hogy fel lehet menni a terembe ... naná ,hogy mindenki fel akart menni.
A gyerek lelkesen mutatta ,hogy hol és kivel ül 1 padban . Ezt az osztálytanító találta ki , de meglátásom szerint jó helyet kapott a fiam és egy aranyos kislányt :)
Ezután még lementünk a büfébe csipegetni és fél 11-kor hazaindultunk .
Itthon (ahhoz képest ,hogy hányan lakunk egy udvarba ) minimális volt az érdeklődés az első nap iránt , de inkább no comment :s
Ebédnél pedig jött a mesélés ,hogy mi volt fent a teremben :)
Felmentek az ovisok is elbúcsúzni tőlük ,énekeltek nekik meg kaptak kis ajándékot .
A tanító mesélt nekik egy történetet ami egy kisfiúról szólt és az öreg szüleiről és, hogy útra kelt a fiú egydül , napokig gyalogolt az égig érő hegyre ahol találkozott egy öregemberrel akivel bementek egy barlangba . Ott beszélgettek az élet nagy dolgairól ( takarítás, főzés,...:) )
a hegytetőről megnézte a naplementét végül az öregember útjára engedte a fiút .
Ez most eléggé zanzásítva lett és sajnos nem tudom a címét se( lehet hogy nincs is neki ), de nagyjából lehet érteni mit akart ezzel sugallni a gyerekeknek :)
Nah szóval így kezdte a fiam az iskolát :)

5 megjegyzés:

kissnegabriella írta...

VÁÓ!!!Szupi!!!Irigylésre méltó és követésre!!

madoemszi írta...

szia!
köszönöm,hogy benéztél :)
örülök hogy tetszett és ,hogy van értelme írnom ilyenekről

anya írta...

Szia! Még én is meghatódtam, ahogy olvastam, nagyon szép lehetett. Biztos jó lehet ilyen iskolába járni!

Rose Woods írta...

Szia Madoemszi!
Én idáig is olvastam az írásaid :-).
Írhatnál a Waldorf módszer lényegéről is. Érdekelne.

madoemszi írta...

vettem :)